Amikor úgy döntöttem, hogy változtatni fogok az életemen, akkor elég rossz állapotban voltam. Főleg így utólag visszatekintve. 178 centi, 106 kiló. Ez nem épp egy ideális adat. Chipset zabáltam, cigiztem, cukros üdítőt ittam (akár 2 litert/nap), és tévé/számítógép előtt vártam a csodát. Mellette zömében olyan ételeket ettem, amitől csoda, hogy "csak" ekkora lettem.

Persze kifelé az ember próbálja mutatni, hogy minden oké, de titokban, amikor senki nem látja, akkor bizony mindenki odaáll a tükör elé. Igen, még mi férfiak is. És mindig oda lyukadunk ki, hogy ez így nem jó, és változtatni kell. Aztán kimész a konyhába, és "véletlenül" pont azt az ajtót nyitod ki, ahol a tegnapi maradék chips, vagy a kedvenc csokid, esetleg egy kóbor zacskó gumicukor található. Ismerős? Az első lépésnek mindig a komoly elhatározásnak kell lennie.

"Diétadzsungel"

Amikor megvan az elhatározás, akkor jön a kutakodás. Bizony az internet százával osztja a különböző tippeket, tanácsokat, és gyors, tartós fogyással kecsegtetnek. Hangzatos nevek, színes, jól beállított képek, és emberek, akik valószínűleg hírből sem ismerik, hogy mi is az az elhízás. 90 napos, Atkins, Update, C9, meg mindenféle karcsúsító italok. Ha igazán belemerül az ember rájön, hogy a diéták áradata sokszor ellentmond egymásnak. Ez lehet megint egy olyan, amitől a tenni akaró ember elkeseredik, és végül feladja úgy, hogy még bele sem kezdett semmibe. A lényeg, ha valamit szimpatikusnak találsz, akkor vágj bele. Még mindig jobb, mintha nem csinálnál semmit. Csak arra figyelj, hogy ne legyen koplalós diéta.

Az én diétám

Bevallom férfiasan, én először az Update mellett tettem le a voksom, mert ebben láttam némi logikát, és rendszert. Az pedig elengedhetetlen része a diétának. Működött is a dolog, de úgy 2 hónap után azt vettem észre, hogy engedékenyebb vagyok magammal, és egy ideje stagnál a súlyom. Aztán azon agyaltam, vajon a véres hurka mennyivel egészségesebb délelőtt, mint délután... Szóval újabb változtatás jött. Elkezdtem testépítő oldalakat olvasgatni. Nem mint ha gyúrtam volna, de érdekes cikkeket találtam. Rá kellett jönnöm, hogy náluk jobban senki nem ért a diétához. Elkezdtem követni egy ott bemutatott mintaétrendet, és idővel észrevettem, hogy ez bizony működik. Igen, a jó öreg számolgatós módszer. Kalória, szénhidrát, zsír, fehérje. Ha itt megtaláljuk a megfelelő arányokat, akkor jönnek is az eredmények. Ijesztően hangzik, de csak az eleje fura. Ma már mérés nélkül tudom, hogy mennyi kb 50g zabpehely, vagy hogy mennyi a fehérjetartalma fél kiló csirkehúsnak. És arra is rájöttem, hogy nem nehéz így főzni. Persze ez a diéta (is) lemondásokkal jár, de közel sem olyan sokkal mint más egyéb csoda módszerek. Sőt, a legnehezebb benne az, hogy bizony enni kell. Én napi 6-szor, de van hogy 7-szer eszem. Szóval belevágtam, és az eredmények szép lassan jönni kezdtek. Lehetett lépni még egy lépcsőfokot...